Az akaraterõ helyes használata

Az akaratot sokan összetévesztik a makacssággal és erõszakossággal, a kitartást pedig csökönyösséggel. Ezek a tünetek inkább az akaraterõ pangását, görcsös megbetegedését és potenciazavarait jelentik. Mert az egészséges akaratáram végtelenül elasztikus s az mutatja uralt erejét, ha nemcsak kitartással, hanem adott esetben engedékenységgel közelíti meg célját. Az akarat természetesen a szellem által determinált energia: az idea megvalósítási eszköze.

Hogyan érhetjük el, hogy környezetünk hozzánk alkalmazkodjék?

A világ kölcsönviszonylatokon épül. Aki kapni akar, annak elõször adnia kell. Ezt az igazságot Lao-ce így fejezte ki a császárhoz írott levelében : "Ahol az ember aratni akar, ott elõször vetni kell, és ahol az ember aratott, ott ismét vetni. "

Ugyanez az elv érvényesül minden emberi vonatkozásban. Aki barátokat kíván szerezni, annak elõször jó baráttá kell lennie. Aki azt óhajtja, hogy szeressék, annak szeretnie kell.

Gondolatok gyógyító ereje

A gondolatok mögött erjedõ, a gondolatokat inspiráló terhelések, a szervezet és a pszichikum determinált alkata csak látszólag teszik kezdet és vég nélkül való circulus vitiosusszá a démoni impulzusok és az azokból kialakuló gondolatok egymásra hatását. Valójában addig tart ez a görcsös összefonódás, míg a kezdeményezést és az uralmat a démoni elemek birtokában hagyjuk. Míg eltûrjük, hogy a kétes gyökerû, szubjektív értékek és ítéletek gazként burjánozzanak agyunkban, minden rendszer és irányítás híján olyan irányba sodródjanak, ahová a mélység vonzása vezeti õket.

A gondolkodás hatása életkörülményeinkre

Ha megvizsgáljuk cselekedeteink rugóját, konfliktusaink, gátlásaink, külsõ és belsõ bonyodalmaink viharos idegéletünk eredetét, minden esetben rátalálunk a démoni elemek zsarnoki uralmára. E démonok sokszor õszintén magasrendû szándékaink és jobb belátásunk ellenére alig elviselhetõ belsõ válságokba sodornak bennünket. A mélypszichológia szellemünk elõtt láthatóvá teszi, tudatosítja ezeket a démonokat.

A "peches", negatív, csillagoktól leigázott ember szerencséjére a világon semmi nem olyan biztos, mint a változás. Változik az emberi szervezet, változnak a körülmények és az idõk. Egyetlen sejt nem marad a fizikumban, amely azonos lenne a hét év elõttivel. Nos, e változás folyamatát a magunk által választott mederbe terelhetjük.

Ha fejlõdésünk menetének irányítását lomhán átengedjük az õrlõ, kényszerítõ körülményeknek, akkor a változás a sziklát kivájó víz munkájához hasonló lassúsággal megy végbe.

A külsõ és belsõ magatartás kölcsönhatása

Az eredményes élet pszichogenezise mindenkor kettõs természetû. Egy külsõ és egy belsõ részre tagozódik. A követendõ módszer tehát belsõ világunk és külsõ magatartásunk képzésére egyenlõ súlyt fektet. Az akarat, koncentratív képesség, imagináció, karakterológiai ismeretek, az önanalízis és szimbólumfejtés tehetségének fejlesztését éppoly fontosnak tartja, mint bizonyos feltételek betartását a külsõ viselkedésben.

Az élet két áramlata

Öntudata minden embernek van, de legtöbbször hamis célokra pazarolja. Értékét lerontja az önimádat, személyes fontoskodás és az a hiábavaló kívánság, hogy sorsába a körülmények szerencsés összetalálkozása hozzon hirtelen javulást. Pedig sem a hatalom, sem a jólét, de még a tudás, megértés, bölcsesség sem önkéntes adományai az életnek. Nincsen olyan külsõ vagy belsõ eredmény, amelyet ne elõztek volna meg nagy erõfeszítések. A "sikeres" ember sikerének feltétele képességeiben, magatartásában az erre való törekvésének tisztaságában van meg.

A jóga arra tanít, hogy békét és elégedettséget csak akkor találhatunk, ha lényünk és létezésünk minden szintjén helyreállítjuk az egyensúlyt.

A jógában nem az a lényeg, hogy mennyire vagy kezdőként hajlékony.

A jóga egy önismereti út, ahol fokozatosan ismered meg tested határait és próbálod ezeket a határokat lépésről lépésre tágítani.

A jóga hatása elsőként abban jelentkezik, hogy visszaadja a testednek a szabad mozgás képességét. Abban segít, hogy rátalálj avaló önmagadra, hogy minden szégyenkezés nélkül tudd vállalni tetteidet.

A koncentráció a gondolkozás tartós összpontosítása; elmélyült és egyre mélyülő odafigyelés egy pontosan meghatározott tárgyra. 

A koncentráció lényege a saját szubjektív reakcióink, érzelmeink átmeneti "szüneteltetése".

A koncentrációt gyakran összetévesztik a meditációval, a kettő nem egy és ugyanaz, viszont  alkalmas arra, hogy a meditációt előkészítő gyakorlat legyen. 

A jól végrehajtott eredményes koncentráció előzetes "edzést" kíván. 

A koncentrációs gyakorlatok, egész személyiségünk összerendezettségének erősítésére, saját erőink fejlesztésére szolgálnak.

Bármikor, ha úgy érzed, életed folyamán, hogy elbizonytalanodtál, megijedtél, vagy csak egyszerűen nehéz a LÉT, csak gyere ide vissza, ülj le, pihenj meg és csináld a meditációt újra és újra.... és újra....

Kezdetnek alaposan szelőztess ki abban a helyiségben ahol meditálni fogsz, hagyd hogy pár percig teljesen átjárja a friss levegő.

Ülje egy kényelmes helyre, földre, vagy székre. Most erre a 20-25 percre felejts el minden, gondot, feszültséget, minden nehézséget.