A tudatosítás fontossága

A reinkarnáció és Karma törvényébõl kifolyólag az embernek folyton mérlegelnie kell mindennapi életének tetteit, hogy azokkal oldotta, vagy súlyosbította-e Karmáját. Ezt az ember csak éber figyelemmel és gondolkodással, érzelmei és cselekedetei jelentõségének tudatosításával érheti el.  Rendkívül fontos szerepe van a tudatosításnak, mert az kifejezetten szellemi, azaz Én-funkció, s a leghatásosabb önnevelési eszköz.

Az ember életcélja

A cél, hogy az ember ismételt inkarnációk sorozatán át a legváltozatosabb életsorsokon menjen keresztül és így lelkileg-szellemileg minden irányban fejlõdjön, vagyis, hogy minden inkarnációjában különb emberként haljon meg, mint amilyennek született.

Misztikus élmények

A misztikus élmények elsõ közös vonása a kimondhatatlanság, megfogalmazhatatlanság. Az élmény átélõi nem találnak szavakat, fogalmakat szellemi tapasztalataik kifejezésére, ezért gyakran élnek hasonlattal és szimbólumokkal. A misztikus kijelentések (különösen a zen-buddhizmusban) paradoxak. A nyelv hétköznapi valóságunk visszatükrözõdése.

Eredendõen túlélési harc során jött létre, hogy az emberek megérthessék egymást. A lelki, transzcendentális (érzékfeletti) "háttérrõl", ahová a misztikus behatol, a nyelv nem képes megfelelõen tudósítani.

Miről is szól..... Akkor mondhatja magát valaki spirituálisnak, ha értékrendjében első helyen az alázat áll, és nem képzeli magát mindenhatónak, mindenki felett állónak. Tiszteli emberársait, tudja, mi a becsület, és hiszi, hogy egyetlen tette sem marad következmény nélkül. Vállalja a felelősséget a gondolataiért, a cselekedeteiért, és mivel egységben gondolkodik, képes a nagyobb közösség szempontjai szerint ténykedni. A spirituális ember igyekszik szeretettel teli viszonyt ápolni a szüleivel, nem tart haragot a rokonaival, megpróbál kijönni a kollégáival, megbocsát embertársainak.

A szellemi érettség fokozatai A világban élő ’fenőttek’ többsége, még maga is gyermekember. És a szülői szerep csak ráerősít az ilyen gyermekember hiányosságaira, ami csak bánatot, keserűséget és kudarcélményt hoz. A szülő ugyanis, gyermeke felnőtté válása tükrében kényszerül szembenézni saját maga hiányaival. És itt a döntő pillanat. Ahol választani kell. Elfogadja-e a szülő saját gyermekét, mint vele egyenrangú ’felnőtt’ gyermekembert, aki pontosan annyit ér mint ő maga.

Hidd el, megnyugszol!

Szeretettel küldöm mindenkinek!

A spirituális életvitelről...

A spirituális emberek élete belülről kifelé átlényegül, átértékelődik, fokozatosan a folyamatos " tanulás" következményeként komoly változáson megy keresztül. Megváltozik az értékrendje, fokról-fokra tisztában lesz azzal, hogy minden anyagi vagyontárgy idővel elértéktelenedik, és végső soron elpusztul, ezért nem tékozolja el életét, cselekedeteit az öncélú fogyasztásra, a tárgyak puszta megszerzésére és felhalmozására.