A koncentráció a gondolkozás tartós összpontosítása; elmélyült és egyre mélyülő odafigyelés egy pontosan meghatározott tárgyra. 

A koncentráció lényege a saját szubjektív reakcióink, érzelmeink átmeneti "szüneteltetése".

A koncentrációt gyakran összetévesztik a meditációval, a kettő nem egy és ugyanaz, viszont  alkalmas arra, hogy a meditációt előkészítő gyakorlat legyen. 

A jól végrehajtott eredményes koncentráció előzetes "edzést" kíván. 

A koncentrációs gyakorlatok, egész személyiségünk összerendezettségének erősítésére, saját erőink fejlesztésére szolgálnak.

Értelmi, gondolkozási erőink összpontosításával teremtünk meg egy olyan "kristályosodási pontot", tudatos és akaratlagos erőösszpontosítási készséget, nyugalmi állapotot, amely hatásában fokozatosan átterjed a pszichikum más területeire is, elsősorban az érzelmi és hangulati életünkre.

A koncentráció általában növeli a feszültségbírást, a terhelhetőséget, az elmélyedést - ezen keresztül a munkaképességet. Hozzásegít a személyiség összerendezettségének, az érzelmi élet egyensúlyának a megteremtéséhez.

A koncentrációs gyakorlatok végrehajtásának módja azonban különbözik, attól függően, hogy milyen problémákkal küszködünk.

Miután az életünk alapvető problémája a zaklatottság, túlingereltség, ideges feszültség - általában az ún. relaxációs gyakorlatok terjedtek el. 

Olyan módszerek ezek, melyek az izmok ellazítására építenek fel olyan gyakorlatokat, amelyek a pszichés feszültségek csökkenését eredményezik és belső nyugalmat hoznak létre.

Számos embernek azonban nem csak ez a problémája, hanem a fáradékonyság, aluszékonyság, egyfajta "energiaapály". Pont ezért nem célszerű tehát egyoldalúan csak a lazítási gyakorlatokat művelni, hanem  éppen ellenkezőleg, tónusfokozó, az aktivitás szintjét növelő gyakorlatokra van szükség.

Más szempontból pedig szembe kell néznünk azzal is, hogy mai életviteünket nagyon sokszor az erők elfecsérlése, pazarlása jellemzi.

A túl sokféle tennivalónk és kötelezettségünk végül azt eredményezi, hogy többet vállalunk, mint amennyinek  eleget tudunk tenni - elkerülhetetlenül felületesekké válunk, és sokszor éppen akkor nem tudunk mélyen odafigyelni, amikor arra nekünk (vagy másoknak) a legnagyobb szükségünk lenne.  Rengeteg energia fecsérlődik el a felesleges beszéddel, pletykálkodásokkal, panaszkodásokkal, unalmas és fárasztó csevegéssel.

Végül is kialakul életünknek az a "futószalagja", amelyből - bár lázadozunk ellene - mégsem tudunk kiszállni.

A koncentrációs gyakorlatok ahhoz is hozzásegítenek, hogy jobban "összeszedve" magunkat, napi életünkben is koncentrálni tudjuk a legfontosabbakra.

A gyakorlatok következnek...